Most aztán marhára nincs kedvem írni,de muszáj,mert tegnap is elmaradt...Bulizni voltam.
Eredetileg nem nagyon akartam menni,de utána erőt vettem magamon és a kilences busszal bementem.
Az eleje nem nagy szám volt,utána jött a pörgés ^^ Alízékkal voltam,ez már hagyomány lesz...xĐ
Apu jött be értem és voltam olyan mázlista,hogy ma nem volt első órám. ^^
De még ígyis holdkóros voltam,mert hát ugye nem túl sokat aludtam.Szükségem volt egy kávéra.És voltam olyan mázlis,hogy lehet kapni a sulibüfében =Đ
2. Óra: Német:
Csengő után pár perccel zuhantam be órára,kávéval a kezemben...Képzelhetitek mennyire örült a tanár...xĐ
Ráadásul meg se tudtam inni,mert forró volt és még a számat is összeégettem...>.<
Ki kellett várnom amíg elhűl... -.-'
3. Óra: Fizika:
Hmm...Itt már hatott a kávé ^^ Sőt,venni akartam mégegyet és közvéleménykutatást tartottam "lesz-e bajom ha két adag kávét iszok meg egymás után" témában.Állítólag nem lett volna semmi bajom,csak Cini nem engedte,hogy vegyek kávét,így maradtam a győriédesnél... -.-'
4. Óra: Földrajz:
TZ-t írtunk...Tanultam rá,de nem voltam itt a "jeges" résznél,szóval az annyira nem ment...=/
Hihi,tiszta vicces volt,mikor elmesélte a kisfiú és a koncertjegyes sztorit =D
5. Óra: Matek:
Na itt aztán volt minden...xĐ Látszott,hogy elemében volt az ofő...xĐ
6. Óra: Kémia:
Ekkkkkkkora mázlistákat mint mi... =Đ Elfelejtette megíratni a dogát =Đ
Azt nem mondhatnám,hogy frissen és üdén,de valami hasonló állapotban libegtem ki a 107-esből és mentünk Dórikám rikítórózsaszín bőröndjéért és a kettes buszra siettünk.
Na jó,a "siettünk" szó egy kicsit túlzás,mert közben leálltunk beszélgetni Benjaminnal meg Lillával,szóval egyáltalán nem mondhattuk sietésnek...xĐ
Mikor hazaértem nagyon fel voltam pörögve.Azt se tudtam mit csináljak,annyi energia szabadult fel bennem.Kezdtem azzal,hogy nekiálltam ebédelni...xĐ
Egy időre ideültem a gép elé,meglestem mi újság, plusz megnéztem a buszok menetrendjét.Láttam,hogy 10 perc múlva indul egy járat Wásárhelyre és egy hirtelen felindulásból kint termettem a buszmegállóban menetre készen.
Mászkáltam egy sort a városban,de semmi érdekeset nem találtam.
Hazajöttem,meg mittudomén,de nem is érdekel...Most nagyon le vagyok hangolva...
Egy rettenetes héten vagyok túl és tiszta nyűgös vagyok...Az utolsó két nap pedig teljesen összefolyik az emlékeztemben.Talán a fáradtság miatt van...Mellesleg a holnapi napról sem tudom,hogy mi,hogy lesz,de már odajutok,hogy nem is érdekel lassan...Mert más foglalkoztat.Talán félreismertem valakit.Sőt,nagyon félreismertem...Én egy álmodozó művészléleknek ismertem meg,akinek egészséges önbizalma volt,de ez mostanra átcsapott rettenetes egoizmusba és nemtörődömségbe...Oda jutottunk,hogy már az én véleményem se számít neki...Nagyon fáj most ez az egész úgy ahogy van...Hát igen...Tényleg nagyon félreismertem...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.